A tolcsvai Szárhegynek nevezett dőlő népszerűségét mutatja, hogy már a középkorban birtok- és felségárulási perek össztüzében volt. A királynak csak ostrommal sikerült a renitens Debrey családot elűznie a birtokról. A XVII. századra a patinás Rákóczi család birtokába került Lorántffy Zsuzsanna révén, aki ezt a különlegesen kedvelt területét haláláig saját földesúri szőlőjeként kezelte. Kalandos úton került a terület Waldbott báró birtokába, aki azért, hogy megvegye ezt a birtokrészt, legértékesebb lovát adta el. A területet erről a lóról nevezte el – Kincsemnek hívták. 

Nem ez azonban a dűlő nevének egyetlen eredet-mondája. A borász szerint a dűlő neve azért lett Kincsem, mert az ember azt a dolgot, személyt becézgeti, szólítja meg kedveskedve, aki, ami számára a legkedvesebb…s borászatában ez az a dűlő, ami még a legrosszabb időkben sem hagyta cserben, mindig adott nagyon jó minőségű termést. Mindig annyit, amennyi az újrakezdéshez, a remény megéléséhez elegendő volt. Elegendő ahhoz, hogy az ember hinni tudja -lesz jövő, szebb és jobb.

Éppen ezért a Kincsem dűlő a borászat ékköve és a borász szeme fénye. A történelmi dűlő tetején ma is ott magasodik az egykori Waldbott báró kastélya. Különleges légkör lengi körül, legmagasabb pontján van a Portius-szőlő. Értékes és fiatal hárslevelű szőlőtőkékkel pótolta a borász a majdnem 50 éves szőlőültetvényt. Újítgatta, óvta, védte, gondozta, míg egy jégeső mindent el nem vitt. De az Isten jóságába vetett hit és az  újrakezdés reménye éltette és segítette a borászt. Akkor is.