Dűlők

Sátoraljaújhely 370 méter magas hegye a Feketehegy, melyen a borászat legújabb dűlője található. A hegyen Lorátffy Zsuzsanna idejében már biztosan szőlőterületek voltak. A fejedelem asszonynak volt ez a birtoka, ahová még présházat is építtetett – legalábbis a szájhagyomány úgy tartja. A dűlő talaja (agyaggal kevert riolittufa), illetve fekvése, kitettsége arról árulkodik, hogy van a területben fantázia. Feszes, penge száraz borokra számít innen a borász, de az itteni első szüret mindenképpen meglepetést  tartogat. Őszintén bízik...

30 ekealjra becsülték 1336-ban azt a mintegy 1 km szélességű, hosszan felnyúló sávot, „korridort”, mely a Tolcsva patak és a Zsadány hegy között terül el. E „korridor” aljában folyik a Bodrog folyó, mely az újabb térképeken már Rudnokként emlegetett hegy kiváló mikroklímájának meghatározó része. A mai Sárazsadány nyugati határát alkotó Zsadány-hegy egykori „Tolcsva terra” területéhez tartozott. A nagymúltú szőlőterület, melyet már az 1700-as évek dűlőklasszifikációiban is első osztályúként jelöltek meg, atombombaként csapódott a borász...

A vámosújfalui Rány a Tokaji borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak itt szőlőültetvények, de először csak az 1248-as sárospataki váruradalommal kapcsolatban, egy határbejárás miatt említették meg írásos dokumentumok. Akkor még Szennyőhalma néven. A dűlő kalandos történetét Nagy Kornél is feldolgozta, tőle származnak a fenti adatok. Ha röviden akarnánk megfogalmazni a Rány történetét, azt is mondhatnánk, hogy ezen a dűlőn az ország összes fontos történelmi pillanata nyomot hagyott ugyan, de...

Sárospatak legpatinásabb múltú szőlőhegye, az aljában lévő királyi szálláshelyként szolgálti udvarházról kapta a nevét. A Királyhegy kezdetben királyi birtok volt, később egyházak, szerzetesrendek tulajdonában volt. A XVII. században Lorántffy Zsuzsanna, akinek kedvenc helye volt a hegyen a később róla elnevezett pihenőhely, hozományul vitte a sárospataki uradalmat az I. Rákóczi Györggyel kötött házasságába. Halála előtt, még 1640-ben a sárospataki református kollégiumnak adományozta. A kollégiumtól a történelem viharaiban többször elkerült a terület, a XVIII. század végén...

A tolcsvai Szárhegynek nevezett dőlő népszerűségét mutatja, hogy már a középkorban birtok- és felségárulási perek össztüzében volt. A királynak csak ostrommal sikerült a renitens Debrey családot elűznie a birtokról. Ezután egyházi és földbirtokosi tulajdonlást követően, a XVII. századra a patinás Rákóczi család birtokába került Lorántffy Zsuzsanna révén, aki ezt a különlegesen kedvelt területét haláláig saját földesúri szőlőjeként kezelte. Kalandos úton került a terület Waldbott báró birtokába, aki azért, hogy megvegye ezt a birtokrészt, legértékesebb...

A sárospataki Megyer hegy története a középkorig nyúlik vissza, 1324-ben említik először. Neve valószínűleg összeköthető a honfoglaló Megyer törzzsel, melynek szállásterülete ezen a vidéken húzódott. A 14-15. században a pálosok rendje birtokolt itt nagy területeket. A mohácsi vészt követően a Perényiek birtokolják a területet, majd a Dobó családhoz került. Lorántffy Zsuzsanna rokonság útján jutott a Megyeren szőlőterülethez, melyet az 1640-es években a sárospataki Református Kollégiumnak adományozott. A Református Kollégiumot a 17. században bezárták, szőlőiket...