BORÁSZ

Első generációs bortermelő vagyok. Végzettségem szerint kertészmérnök és szőlész-borász szakmérnök. Családunkban hivatásszerűen senki sem foglalkozott borkészítéssel. Nem örököltem szőlőültetvényeket, pincét, illetve szakmai tapasztalatokat –  mindent az elejétől kellett megtanulnom és felépítenem. A szőlő és a bor szeretete – ez az őseim öröksége. A szenvedély pedig, mellyel élem a borkészítés és a szőlőművelés mindennapjait, zsigeri.
Hörcsik-Richard-portré-Kincsem-003

DŰLŐK

29 márc

Feketehegy

Sátoraljaújhely 370 méter magas hegye a Feketehegy, melyen a borászat legújabb dűlője található. A hegyen Lorátffy Zsuzsanna idejében már biztosan szőlőterületek voltak. A fejedelem asszonynak volt ez a birtoka, ahová…

29 márc

Rudnok

30 ekealjra becsülték 1336-ban azt a mintegy 1 km szélességű, hosszan felnyúló sávot, „korridort”, mely a Tolcsva patak és a Zsadány hegy között terül el. E „korridor” aljában folyik a…

29 márc

Rány

A vámosújfalui Rány a Tokaji borvidék legrégebbi szőlőhegyei közé tartozik. Már az Árpád-korban is biztosan voltak itt szőlőültetvények, de először csak az 1248-as sárospataki váruradalommal kapcsolatban, egy határbejárás miatt említették…

29 márc

Királyhegy

Sárospatak legpatinásabb múltú szőlőhegye, az aljában lévő királyi szálláshelyként szolgálti udvarházról kapta a nevét. A Királyhegy kezdetben királyi birtok volt, később egyházak, szerzetesrendek tulajdonában volt. A XVII. században Lorántffy Zsuzsanna,…

29 márc

Kincsem

A tolcsvai Szárhegynek nevezett dőlő népszerűségét mutatja, hogy már a középkorban birtok- és felségárulási perek össztüzében volt. A királynak csak ostrommal sikerült a renitens Debrey családot elűznie a birtokról. Ezután…

29 márc

Megyer

A sárospataki Megyer hegy története a középkorig nyúlik vissza, 1324-ben említik először. Neve valószínűleg összeköthető a honfoglaló Megyer törzzsel, melynek szállásterülete ezen a vidéken húzódott. A 14-15. században a pálosok…